Matyó hímzés – tarka — gyöngyfonal

Leírás

Termékleírás

• Alapanyag: 100% pamut
• Felülete: Ören Bayan – fényes, mercerizált, erősen sodrott. Perlovka – kevésbé fényes, finoman sodrott.
• Súly: 10 g
• Hosszúság: Ören Bayan – 80 m, Perlovka – 85 m
• Fonalvastagság: No. 8 (perlé 8)
• Fizikai felépítés: Több szálból sodort, nem osztható
• Színtartósság: Gépi festés.  Élénken tartja a színeket, akár többszöri mosás után is.
• Mosás: Gépben mosható, akár 60°C-on. Szárítógépben szárítható.
• Tű: 24-es vagy 5-ös hegyes tű javasolt

A teljesebb színválaszték érdekében a Perlovka meggy és tüzessárga árnyalatait is beválogattuk, mivel ezek a színek nem találhatók meg az Ören Bayan fonalcsaládban. A meggy szín az Ören bayan világos püspöklila helyettesítésére szolgál, ezért a két árnyalat együttes használatát nem javasoljuk.

Alapanyagválasztás

• Jó minőségű, sűrű pamutvászon / lepedővászon / sifon
• Házivászon, Zita vászon
• Lenvászon, Izadóra, Panni

A tarka matyó hímzés ismertető

A matyó hímzés a magyar népművészet egyik leggazdagabb és legismertebb díszítőhagyománya, amely különösen Mezőkövesd térségében alakult ki. A hímzés egyik legfontosabb eleme a kötény (surc), amely eredetileg a ruházat védelmét szolgálta, később azonban a viselet legdíszesebb darabjává vált.

A matyó kötények első hímzett változatai az 1870–80-as években jelentek meg. Kezdetben egyszerűbb, szabadrajzú virág- és indamotívumok díszítették őket, gyakran „folyókás” szerkezetben, színes gyapjúfonallal. Később megjelentek a gazdagabb, sűrűbb mintakincsű „surcrózsás” és „szűcsös” minták, amelyek egyre nagyobb felületeket töltöttek ki.

A 20. század elejére kialakult a matyó hímzés jellegzetes, dús virágornamentikája, ahol a rózsák, tulipánok és leveles ágak szinte teljesen beborítják az anyagot. A díszítéshez gyakran használtak kiegészítő elemeket is, például fémcsipkét, flittereket és gyöngyöket, amelyek tovább növelték a ruhadarabok pompáját.

A két világháború közötti időszakban érte el csúcspontját a matyó viselet gazdagsága, amikor a hímzés a mindennapi élet és az ünnepi megjelenés meghatározó részévé vált. A minták elhelyezése és sűrűsége ekkorra vált igazán monumentálissá, a kötények szinte teljes felületét betöltötték.

A matyó hímzés ma is élő hagyomány, amely a régi mintakincs megőrzésére és újraértelmezésére egyaránt lehetőséget ad. A történeti források és viseletek tanulmányozása fontos alapot jelent a mai alkotók számára is, akik a hagyományból merítve hoznak létre új, egyéni megfogalmazásokat.