Mezőkövesdi matyó hímzés – 1. Lepedők
Matyóknak Mezőkövesd, Tard és Szentistván lakóit nevezi a néprajz tudomány. Mint néprajzi csoport, elsősorban Mezőkövesd lakossága látványos, semmihez sem hasonlítható népviseletéről és változatos, gazdag hímzéskultúrájáról vált híressé. A ma is élő hagyományok 2010-ben a Szellemi Kulturális Örökség Jegyzékére, 2012-ben az UNESCO Egyetemes Emberi Örökségek Listájára emelte a közismert és bátran mondhatjuk közkedvelt népművészetet.
Legrégebbről a díszlepedők maradtak fenn, melyek akárcsak más vidéken, itt is végigkísérték az embert születésétől egészen halála pillanatáig. Az 1800-as évek első felében Mezőkövesden is a vagdalásos, szálvonásos hímzésekkel, széles karéjos vert csipkével díszített lepedők a jellemzőek. A 2 vagy 3 szélből összeállított finomabb házivászon alapanyagot az alap színével megegyező fonallal varrták ki, a motívumok a technikának megfelelő geometrikus formák, amelyek nem hely specifikusak. Gyakran használják az ún. „lepedőfiókot”, amikor a lepedő anyagához külön, díszes öltésekkel varrják hozzá a mintázott részt, ennek megfelelően a lepedő kopása, sérülése esetén hímzett lepedővég újra felhasználható.
Abrosz vagdalással, szálszámolásos laposhímzéssel, subrikával és vert csipkével, két szélből, pamutvászon alapanyagra fehér gyöngyfonallal hímezve
Tervező, kivitelező: Pap Bernadett népi iparművész
1850-es évek táján megjelenik egy jól körülhatárolható, lokális jegyeket magán hordozó újabb stílus, amelyet szabadrajzú, ún. cipés-madaras minta jellemez. A 2-3 szélből összeállított házivászon anyaghoz illesztik a lepedőfiókot ami a hímzést hordozza, ez már lehet finomabb anyag. A fonal piros-kék gyári pamutfonal, a fő szólam mindig a pirosé!
A szerény motívum készletet ellensúlyozza az öltéstechnikák gazdagsága, lapos-, tört-, szár-, lánc-, boszorkány-, búzaszemöltést is használnak. Változatos a széleldolgozás is, horgolt és gyári pamutcsipkét, rojtot, pántlika díszt is használnak, Ezeken a lepedőkön már jellegzetes mezőkövesdi, matyó motívumok szerepelnek, rozetta, cipe, madár, koszorúba hajló rozmaringág, sújtást idéző elemek.
A szerkesztés módja is igen jellemző, harmonikus, jól körülhatárolható egységek ismétlődnek szabályos rendben. Az alsó „kazettás” szerkezetű csíkmintát keskeny „mesterke” szegély vagy virágtöves díszítmény egészíti ki.
Futó és párna cipés-madaras lepedő minta alapján, kresvászon alapra, piros-sötétkék gyöngyfonallal hímezve.
Tervező: Pap Bernadett népi iparművész Kivitelező: Lukácsné Lengyel Erzsébet
1870-es évektől egy új stílus bontakozik ki, amely több változást is hoz. Az alapanyag egyre finomabb vászon, de marad a több szélből álló összedolgozás és lepedő fiók. A hímzőfonal színesedik, de a piros mindvégig domináns, a pamutfonal mellett szívesen használják a gyapjú és selyem fonalat is. Technika: elszegényedik, lapos, szár, törtöltés (nagy motívumoknál)
A motívumok óriási gazdagságát figyelhetjük meg, megjelennek a matyó rózsa és tulipán változatai, leveles ágak, kiegészítő kisebb motívumok, szűr és szűcs motívumok. Ezzel párhuzamosan viszont egyre szerényebb az öltéstechnika, szinte csak a szár és lapos öltés marad.
A szerkezet is szembetűnően változik, a korábbi rend felbomlik, tengelyes vagy térkitöltő, térbeli szimmetriára alapuló szerkezet egyedi mintákat alkalmaznak.
Asztalközép és párnák gyapjúhímzéses lepedő mintája alapján
Tervező, kivitelező: Pap Bernadett népi iparművész
Abrosz színes lepedő mintája alapján, lenvászon és pamutfonal felhasználásával
Tervező, kivitelező: Pap Bernadett népi iparművész
Szerzőről
Pap Bernadett
hímző, csipkekészítő, oktató, népi iparművész
Mezőkövesdiként beleszülettem a színes fonalak, pompás hímzések, gyönyörű viselet világába. Már kicsi gyerekként is elvarázsolt és hamar megtanultam az egyszerűbb technikákat. Később közel két évtizedig táncoltam a Matyó Néptáncegyüttesben, így közelről megismertem a folklór világát is.
Az aktív táncot magam mögött hagyva fordultam komolyan a kézművesség felé, hímző, csipkekészítő és oktatói szakképesítést szereztem.
2003 óta szinte valamennyi országos pályázaton részt veszek, nem csak mint egyéni alkotó, hanem mint az általam vezetett Borsóka Hímzőkör szakmai vezetője, tervezője.
A Békéscsabai Textiles Konferencián, a Kisjankó Bori Hímzőpályázaton, a Százrózsás Hímzőpályázaton, az Országos Népművészeti Kiállításon is számos díjjal jutalmazták már alkotásaimat. Rendelkezem népi iparművész címmel, nagyon büszke vagyok a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Király Zsiga díjára, és a 2018-ban elnyert Megyei Príma díjra.
Örömmel tanítok, nagyon szívesen mutatom meg a hímzés és a népviselet csodálatos darabjait itthon és külföldön egyaránt.
Igyekszem a hagyományok tiszteletben tartása mellett a mai ízlésünknek megfelelő, funkcionálisan használható tárgyakat készíteni. A matyó hímzés mellett nagyon szívesen használom a kiegészítő technikákat, kedvenceim a subrika, horgolás.
