Hímzőfonal fajtái, típusai
A boltokban, webáruházakban a hímzőfonalak sokaságával találhatjuk szembe magunkat, és gyakran nem tudjuk melyiket is használjuk. Ebben a rövid bejegyzésben szeretném kicsit körbejárni a hímzőfonal fajtái, milyen hímzésre érdemes használni őket. Elsősorban a kezdők figyelmébe ajánlom, de remélem a gyakorlott hímzőknek is lesz benne értékes információ.
A fonalaknak rengeteg fajtája van, lehet pamut, gyapjú, len, selyem, műselyem, skófium (vont arany és ezüstszál), ezeknek vékonyabb, vastagabb, mercerizált, sodratlan vagy kevésbé sodort változata. Ha kezdőként modern hímzésbe fognál, célszerű azt a fonalat választani, amivel jól tudsz dolgozni, pl.: perlé (gyöngyfonal), vagy osztott pamut fonal. Viszont, ha hagyományos, népi hímzésbe kezdenél, ebben az esetben a fonalak típusának, azok színeinek fontos, meghatározó szerepe van. Érdemes előbb utána nézni az adott tájegység jellemzőinek.
Magyarországon a hagyományos paraszti kultúrában használt hímzéseket, különböző tájegységekre bontjuk. Talán a legismertebb magyar hímzések közé tartoznak kalocsai, matyó, sióagárdi, palóc, höveji, hetési, hódmezővásárhelyi, Békés megyei, Dél-alföldi hímzések és még sorolhatnám.
100% pamut hímzőfonalak
Pamut fonalakat a hímzésben előszeretettel használják, hiszen könnyű velük dolgozni, sok színben, vékonyabb, vastagabb változatban megtalálhatók. Legismertebbek az osztott és a perlé fonalak, de hímzések során használható a Honleány, vagy Piroska – ezeket főként subrikázásra; Volga – komádi hímzésre; uc – vékony pamutfonal – leggyakrabban lyukhímzésre, mivel szinte cérna vékonyságú.
Osztott hímzőfonal
- leggyakrabban gobelin és keresztszemes hímzéshez használják
- több márka közül válogathatunk, Puppets, Dmc, Anchor, Vénusz, Madeira
- cérna vékonyságú, éppen ezért a fonalak nagyon szépen terülnek a hímzett felületen
- egy finomabb, aprólékosabb minta készíthető el vele
- 6 egyenlő hosszúságú szálból áll, melyek egyenként is 2 szálból vannak sodorva
- a szálak könnyedén kihúzhatók anélkül, hogy a motringszerkezet szétbomlana
- a hímzés alkalmával jellemzően a fonal két vagy három szálával dolgozunk
- színpalettája nagyon bőséges , 300-400 hagyományos szín mellett már megtalálhatók a fényes, fémes, ombré (színátmenet) árnyalatok is
- ezeket a fonalakat, a modern hímzések mellett használják szűcshímzés, úri hímzés, drávaszögi, sárközi, akár vagdalásos és recehímzésekhez is.
Gyöngyfonal
- a magyar hímzések egyik legközkedveltebb fonala, sok tájegységben használják
- mercerizált – kikészítési eljárás, amely hatására a fonal tartósabb, fényesebb és erősebb lesz
- két szálból lazán, egyenletesen sodort
- a fonal szépen felfekszik az anyagra, szép végeredményt biztosít
- a magyar hímzések közül használják kalocsai, matyó, sióagárdi, palóc, keresztszemes, szlovák hímzéseknél is előszeretettel pl.: gyetvai, zoborvidéki, stb.
- a korai hímzésekben főleg a fehér, piros, kék, fekete színeket használták, de ma már közel 150 szín közül válogathatunk.
Gyapjú fonal
- Magyarországon egyre nehezebb hozzájutni, hiánytermék
- a színek fakóbbak, tompábbak a többi fonaltípushoz képest
- a gyapjú nagyon igényes, mind tárolás, mind hímzés szempontjából, a napfénytől megfakulhat, szilárdsága csökken, idővel anyaga elbomlik, emellett a molyok is komoly károsodást okozhatnak benne
- hímzés során bolyhosodik, sodrata kicsavarodik, éppen ezért csak rövidre vágott szállal dolgozzunk
- gyapjú meleg tapintású, mégis rusztikusabb, durvább hatást kelt
- vastagabb anyagra hímeznek vele, főként kender vagy lenvászonra, hiszen a vékonyabb alapanyagon túl erőteljes, robusztus lenne
- használjuk Dél-alföldi, hódmezővásárhelyi, orosházi, Nyugat-dunántúli és kunhímzésekhez.
Selyem, műselyem
- hernyóselyem fonalat éppúgy nehéz beszerezni, mint a gyapjút
- a selyemhímzőszál többnyire sodratlan, vagy kevésbé sodrott, rendkívül finom, fényes szál
- drága, luxuscikknek számít, éppen ezért használják előszeretettel a műselyem fonalakat
- a műselyem a hernyóselyemhez hasonló tulajdonságú, de mesterségesen előállított műszálból készül
- nagyon szép fénye van, a hímzést elegánssá teszi
- a mezőkövesdi matyó surcok hímzésére gyakran használják. A gazdagon díszített hosszú kötényeket a nők és férfiak is viselték. A fekete alapra dúsan hímzett aprólékos szűcsrózsák, “surcrózsák” mellett még selyemrojttal is díszítették.
Skófium
- arany- vagy ezüst fémszál, mely nagyon vékony, általában 2-3 szálával hímzünk
- nehéz vele dolgozni, mivel a szálak csúszkálnak, emellett könnyen gubancolódnak, megtörnek, vagy kicsavarodnak, érdemes rövid szállal dolgozni
- a tűbe nem csak egyszerűen belefűzzük, hanem belehurkoljuk, így kevésbé csúszkálnak a szálak
- főként úri hímzéshez használják, de megjelenik a gömöri csomós hímzésben is.
A fonal leszabása
Mindig tartsuk szem előtt a hímzőfonal fajtáját. Pl. gyöngy, vagy osztott fonalnál nyugodtan vágjunk egy kar hosszúságút kb. 50-55 cm, mert azzal még kényelmesen lehet dolgozni. Viszont, ha műselyemmel, skófiummal vagy gyapjú fonallal dolgozunk érdemesebb rövidebb szálat vágni 35-40cm, mert ezeknek a fonalaknak a sodrata hímzés közben könnyen kicsavarodik, vagy kibolyhosodik, nem lesz egyenletes, szép a hímzés felülete.
Röviden ennyit a fonalakról, legközelebb az eszközökről olvashattok majd néhány hasznos tanácsot.
Misik Mónika
kézi-gépi hímző és szakoktató
Gyerekkorom óta foglalkozom kézi hímzéssel, rendszeresen tartok előadásokat, szakmai napokat. 2017-ben megalapítottam saját márkám a Monka for you-t.
